Alma a fájától… A fiatalok pénzügyi szocializációját befolyásoló intergenerációs hatások a családban = Apple from the tree… Intergenerational effects in young adults’ financial socialization in family

A doktori kutatás tudományos eredményei a következők: 1. A családon belüli intergenerációs hatások létezése a fiatalok pénzügyi szocializációjára vonatkozóan empirikus igazolást nyert. A pénzügyi magatartás megtakarítás aldimenziójában, valamint az anyagiasság boldogság aldimenziójában nem nyert bizonyítást az IG hatás létezése. 2. A három vizsgált pénzügyi szocializációs aspektus (pénzügyi magatartás, pénzügyi attitűd, anyagiasság) közül a legerősebb szülői hatások a pénzügyi attitűdök esetében figyelhetők meg. Ezen belül is a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom esetében. 3. A családi kommunikáció gyakorisága nincs hatással a szülői intergenerációs hatásra a fiatalok pénzügyi szocializációját illetően. 4. A megegyezésen alapuló szülői kommunikációs stílus az, amely a leginkább erősíti az intergenerációs hatást. A laissez-faire kommunikációs stílusú szülők esetében pedig a leggyengébb hatásokat figyelhetjük meg a többi almintához képest. 5. A szülői intergenerációs hatások eltérnek a családi nemi szerepek mentén. A legerősebb hatások az azonos neműek között (anya-lánya, apa-fia) tapasztalhatók, de kiemelkedő az apák hatása a fiúkra a hitelekkel szembeni attitűdök és az intézményi bizalom tekintetében. 6. Minél inkább érzi a fiatal felnőtt gyermek magát pénzügyileg önállónak, annál kevesebb olyan tényező van a pénzügyi szocializációját illetően, amelyben a szülői hatás kiemelkedően erős

Mennyire önállóak a fiatal felnőttek vásárlásaikban? A családi környezet befolyásának vizsgálata fiatal felnőtt gyermekek vásárlására

A kutatás célja annak a vizsgálata, hogy milyen befolyást gyakorol a család a fiatal felnőttek vásárlására. A kutatás elméleti alapját a családi kommunikációs minta vizsgálata jelenti, ahol a fő kutatás kérdés annak a megértése, hogy a felnőtt gyermek és a családja közötti kommunikációs interakciók hogyan befolyásolják a felnőtt gyermek vásárlásait mobiltelefonkészülék és szolgáltató választás esetében. A családi kommunikációs mintázatot két dimenzióban, a társas- és fogalmi orientáció alapján értékeltük Eredményeink szerint a fiatal felnőttek önállóbbak a mobiltelefonkészülék választásában, mint a szolgáltató melletti döntés esetében. Továbbá a kutatás feltárta, hogy a vizsgált célcsoportban a kevésbé fogalmi orientált családok felnőtt gyermekei rendelkeznek nagyobb önállósággal vásárlásaikban

A családi fészekben élő fiatal felnőttek és fogyasztói döntéseik (In the family nest living young adults and their consumer decisions)

Fiatal felnőttek nagyarányú jelenléte a szülői háztartásokban nemcsak Magyarországon és Európában jellemző, de a fejlett ipari országokban általánosan megfigyelhető jelenség. Az Európai Unióban élő 18–34 év közötti fiatalok 46%-a él együtt legalább egyik szülőjével, a magyar fiatalok esetében hasonló az arány. A fiatalok kitolódó felnőtté válása azt is jelenti, hogy a szülők egyre későbbi időponttól kezdve rendelkeznek szabadabban idejükkel és anyagi forrásaikkal, a fiatal felnőttek döntései pedig részben szüleik részvételével történik. Jelen cikk arra keresi a választ, hogy a szülői fészekben élő vagy a szüleiktől részben függő fiatalok milyen döntési mintákkal rendelkeznek, illetve vásárlási döntéseikben mennyire önállóak. A kérdés vizsgálatát a szülői háztól függő egyetemista fiatalok körében végzett kérdőíves megkérdezés segítségével a szerzők elemezték, és arra is lehetőségük volt, hogy a családtagok által írt rövid esszék segítségével a kérdést több oldalról vizsgálják meg. Eredményeik szerint a szülői háztól függő fiatal felnőttek önálló döntésre képes, sok esetben szakértő fogyasztók, döntéseik önállóságát azonban a termékkategória, a családdal való kapcsolattartás gyakorisága, a családforma és a nemi szerepek is befolyásolják. ____ High ratio of adult children is still living in their parents’ home. This is a significant phenomenon that can be observed in Hungary and throughout Europe, while influences living trends globally. In the EU, 46% of youth between 18-34 years live with at least one of their parents and this same statistic holds true in the case of Hungary. This postponement of adulthood allows parents to enjoy more free time and have higher disposable income from later in life. The young adults, however, in the household make their consumer decisions under parental control. The purpose of this study is to explore the decisionmaking styles of young adults and their independence from their parents in shopping-related decision-making through a literature review and primary study. The survey focused on university students who are dependent on their parental home and short essays were also collected from family members of the target group in order to gain a more complex view on this phenomenon. According to the results the following conclusion can be made: young adults living in their parents’ home are competent consumers with individual decisions, in addition, they are consumer experts within the family in many cases. However, their independent shopping-related decision-making is influenced by product category, frequency of connection to the family home, family form and also sex role orientations

Mother-child interactions in youth purchase decisions

This study examines the impact of mother-child interactions on youth purchase decisions with a clear focus on dependent young adults living in the parental home. Two studies were carried out using both quantitative and qualitative approaches in order to understand the characteristics of young adults’ purchase decision-making. In the first study, a survey was distributed among young adults, and in the second study, several short essays from pairs of young adults and their mothers were analysed. Findings suggest that mother-child communication has a significant impact on children’s consumer decision-making style. Furthermore, these results draw particular attention to the laissez-faire communication style, which is relevant due to both its prevalence and its influence on youth decision-making. We also conclude that the product or service category is a critical consideration when the independence of young adults is evaluated in relation to their purchases

Personality, Attitude and Behavioural Components of Financial Literacy: A Comparative Analysis

Since the financial crisis in 2008 the investigation of financial literacy–especially its components (personality, attitudes, behaviour etc.) - is in the limelight. Modern economics have recognized that in order to effectively forecast financial and economic processes it is primordial to understand the attitudes of the members of society toward finances, as well as the characteristics of various social group sharing the same views and behaviours. In 2015 two relevant pieces of research were conducted in this topic in Hungary. One focuses on the financial personality types, while the other investigates Hungarians’ financial culture in general based on the research methodology of the OECD. Based on these two databases our comparative study highlights the main characteristics of financial personality types. The three clusters based on the OECD research cover the nine personality types from the results of the other Hungarian research. Our findings show that the cluster of “anxious unsatisfied†encapsulates the “economizers with little moneyâ€, the “price sensitive†and the “collector†personality types. Furthermore, the “satisfied conscious†covers the “order creates valueâ€, the “diligent†and the “planner†personality types. Finally, the “moderately anxious unconsidered†involves the “ups and downsâ€, the “money-devouring†and the “cannot control finances†personality types. The clusters identified during the research show idiosyncratic financial and psychological vulnerability and/or protection

Characterisation of Young People According to Their Financial Attitudes and Behaviours - A Survey on the Financial Behaviour and Attitudes of Students in Higher Education

Financial markets and products are becoming increasingly complex. This trend goes hand in hand with an ever-deepening financial information gap. Researchers and marketers should get acquainted with behaviour, habits and attitudes of future’s consumers better. One of the key target groups in exploring this area includes secondary school and university students, as most of the financial education programmes address them. The aim of this study to find out young adults’ characteristics regarding their financial behaviour and attitudes. By segmenting and describing Hungarian undergraduates according to their financial attitudes, the present study sets out to contribute to the success of financial educational programmes, initiated by either the public sector (financial education) or the business sector, with the aim to enhance the level of financial literacy. Based on the database of 2070 respondents, using principal component analysis and K-means clustering, we found that the young people can be categorised into three groups: (1) conservatives, (2) rebels and (3) experienced. The distinct differences in the attitudes and experiences of the three groups suggest that their financial education should be based on different foundations, which is worth considering when developing the relevant curricula

Az intézményi bizalom mint a versenyelőny fogyasztói forrása – a pénzügyi szolgáltatások piacáról szóló, egyetemisták és szüleik körében végzett kutatás eredményei

A pénzügyi világválság és a közelmúlt pénzügyi szektort érintő botrányai szoros összefüggésben állnak a lakosság pénzügyi intézményekbe vetett bizalmának kérdésével. Az intézményi bizalom a pénzügyi kultúrával foglalkozó tanulmányokban ezáltal gyakran felbukkan. A szerzők tanulmányukban azt vizsgálják, hogy a fiatal felnőttek szüleikhez hasonló jegyeket hordoznak-e az intézményi bizalom kapcsán. A minta 560 hallgató-szülő párból állt, akik ugyanazokat a kérdéseket válaszolták meg, így lehetőséget adva az összehasonlításra. Az intergenerációs hatás megléte egyértelműen megállapítható, amelynek mértékét a családi nemi szerepek, a családi kommunikációs mintázatok, valamint a fiatalok pénzügyi önállósodási folyamata is befolyásol. Az intézményi bizalom alapvetően mind a hallgatók, mind a szülők körében nagyon alacsonynak mondható. Sok család esetében hiányzik a kommunikáció a pénzügyekről. A kutatás eredményei a pénzügyi edukáció fontosságára hívják fel a figyelmet, hiszen a bankok és egyéb pénzintézetek pótolhatják a szülői kommunikáció hiányát. Az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a pénzügyi önállóság növekedésével egyre csökken a szülői befolyás, ami szintén a pénzügyi intézmények befolyásoló hatásának adhat teret. Továbbá a bankok szakértői tevékenysége, szakértelmének hangsúlyozása lehet az egyik kulcsa az intézményi bizalom növelésének

Változó női szerepek: munkavállalás és családi élet összeegyeztetése a fejlett országokban

Recenzió: Neil Gilbert: A Mother’s Work. How Feminism, the Market, and Policy Shape the Family Life, Yale University Press, 2008

A fiatal felnőttek pénzügyi kultúrájának vizsgálata – Az időperspektíva, a pénzügyi jóllét és a szükségletkielégítés elhalasztásának összefüggései

Jelen kutatás a 18–35 évesek pénzügyi kultúráját vizsgálja, kiemelten foglalkozik az időorientáció, a szükségletkielégítés és a pénzügyi jóllét összefüggéseivel. A téma vizsgálata interdiszciplináris megközelítést igényel, tehát a pszichológia, szociológia, fogyasztói magatartás tudományterületének eredményeire is alapoz. A kutatás 300 fős – nemre, korra, lakóhelyre – reprezentatív mintán történt, online kérdőíves formában. Az eredmények alapján, az időorientáció kapcsán kijelenthető, hogy a jövőorientációnak van a legmarkánsabb hatása, főként a szükségletkielégítés elhalasztásának képességére vonatkozóan. A jelen hedonizmus leginkább a pénzügyi értelemben vett elhalasztási képességre van hatással. A pénzügyi jóllétre leginkább a jelenfatalista és a múltnegatív hozzá állás van hatással, mégpedig a kapcsolat negatív irányú. Ezen kívül a kutatásban a pénzügyi attitűdök alapján képzett, jól elkülönülő klaszterek arra világítanak rá, hogy nem érdemes a 18–35 éves korosztályt homogén csoportként kezelni